A Chiesi Farmaceutici teljes mértékben elkötelezett a légúti betegségekben, többek között az asztmában és a COPD-ben (krónikus obstruktív tüdőbetegségben) szenvedő betegek állapotának és életminőségének javítása mellett. Az asztma és a COPD egyaránt a légzési teljesítmény csökkenésével jellemezhető, bár patofiziológiai eredetük eltér egymástól.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) legutóbbi becslése szerint világszerte 235 millió asztmás ember – főként gyermek – él, és 64 millióan szenvednek COPD-ben (a WHO 2004. évi becslése szerint), mely betegség 2030-ra várhatóan a harmadik vezető halálok lesz. A betegséghez kapcsolódó kockázati tényezők – pl. cigarettafüst – csökkentésére irányuló megfelelő intézkedések nélkül a következő 10 évben várhatóan 30%-kal fog növekedni a COPD okozta halálesetek száma1.
A betegek egészségének további javítása érdekében a Chiesi Farmaceutici az innovatív Modulite® gyártástechnológián alapuló új terápiás megoldásokat kutat és fejleszt. Ezzel a technológiával extrafinom részecskeméretű gyógyszer bevitelére képes inhalációs oldatpermeteket (pMDI, túlnyomásos adagolószelepes inhalációs készülék) lehet előállítani. A Chiesi Farmaceutici szabadalmaztatott és forgalomba hozott egy ugyancsak extrafinom részecskeméretű gyógyszer leadására képes szárazpor alapú inhalációs orvostechnikai eszközt (DPI, szárazpor-inhalátor).
Az asztma krónikus gyulladásos betegség, melynek jellemzői a visszatérő légúti tünetek, többek között légszomj, köhögés, zihálás és mellkasi szorító érzés. Normál körülmények között a levegő szabadon áramlik a tüdőben egy összetett vezetékrendszeren, azaz a légutakon keresztül. Bizonyos feltételek mellett, illetve ha az asztma nem megfelelően kontrollált, a légutak hajlamosabbak a gyulladásra, ami asztmás rohamhoz vezet. Ennek következtében változások, például bronchokonstrikció, a légutakat bélelő nyálkahártya duzzanata és a keskenyebb légutak elzáródása észlelhetőek, melyek megnehezítik a légzést. Ezek a klinikai tünetek azonban alapvetően visszafordíthatók, bár az enyhülés mértéke időben és betegenként nagymértékben változik. Az asztmás beteg állapota általában rosszabb az éjszaka folyamán és a kora reggeli órákban. Bár az asztma nem gyógyítható, optimális betegségkontroll érhető el, ami elfogadható életminőséget biztosít a beteg számára. Mi okozza az asztmát? Asztmás roham olyan esetben alakul ki, ha az érzékeny beteg irritációt okozó anyaggal kerül érintkezésbe. A hajlamosító tényezők közé tartozik a genetikai hajlam (ezzel magyarázható, hogy az asztmában szenvedők családjában gyakoribb az asztma), az allergiák jelenléte, a női nem, az elhízás és az etnikai származás. Emellett a jelentős mennyiségben belélegzett allergének, ipari szennyezőanyagok, dohányfüst és környezeti szennyezőanyagok, valamint a légúti fertőzések is kiválthatják az asztmás rohamot. Az asztma gyakoribb gyermekeknél és serdülőknél, bár az utóbbi években egyre nő az asztmával diagnosztizált felnőttek és időskorúak száma.2
A COPD a hörgők tartós (irreverzibilis) elzáródásával jellemezhető légúti betegség, amelynek során az ártalmas részecskék vagy gázok hatására fokozott gyulladásos válasz alakul ki a légutakban. A COPD klasszikus tünetei közé tartozik a légszomj, a krónikus köhögés és a krónikus köpetürítés. Egyes esetekben a fenti tünetek akut rosszabbodása váltja ki a COPD exacerbációját. A COPD-ben kettős mechanizmussal magyarázható a hörgők elzáródása: egyrészt a keskenyebb légutak gyulladása, valamint a légutak falának megvastagodása és a megnövekedett légúti ellenállás okozhatja a hörgők elzáródását. Másrészt a COPD a tüdő szöveti állományának progresszív megsemmisülésével (emfizéma) és a tüdő elaszticitásának elvesztésével járhat. Fontos megjegyezni, hogy a két mechanizmus egyidejűleg is fennállhat, és a tüdők teljes felületén csökkenthetik a légáramlást. Melyek a COPD kockázati tényezői? Itt elsősorban a betegségre hajlamosító genetikai kockázati tényezőkre kell gondolni. A legfontosabb tényező a cigarettafüst, ezt követik a (főzés vagy a bioüzemanyagok égése során felszabaduló) háztartási szennyezőanyagok és a környezeti szennyezőanyagok. A másodlagos tényezők közé tartozik az életkor, a nem, a társadalmi-gazdasági státusz, a légúti fertőzések, az asztma és a krónikus hörghurut. A COPD-ben szenvedőknél általában nagyobb a kardiovaszkuláris betegségek, a csontritkulás, a cukorbetegség, a tüdőrák és a hörgőtágulat iránti hajlam, ezek pedig megnövelik a kórházi ápolás gyakoriságát és/vagy a halál kockázatát. Az asztmától eltérően a COPD nem a fiatalok betegsége, hanem a felnőttek körében gyakori (fiataloknál nem fordul elő), mivel a kockázati tényezőkkel való fokozatos és progresszív érintkezés okozza a kialakulását.3
Hivatkozási lista
RHEUMATOID ARTHRITIS
A rheumatoid arthritis nevű autoimmun betegség krónikus, szisztémás gyulladáshoz vezet, amely sokféle szövetet és szervet érinthet, de elsősorban a rugalmas (szinoviális) ízületeket. Mozgáskorlátozottságot és fájdalmakat okozó kórkép, amely megfelelő kezelés hiányában jelentős funkció- és mobilitásvesztéshez vezet.
A folyamat összetevői a szinoviális sejtek duzzanata talaján kialakuló ízületitok-gyulladás, az ízületi folyadék túltermelődése és az ízületi hártyában kialakuló rostos szövet (pannus). A betegségfolyamat gyakran az ízületi porc károsodásához és merev ízülethez (ízületi ankylosis) vezet.
15 év alattiaknál nem gyakori, de 15-től 80 éves korig az életkorral arányosan nő a rheumatoid arthritis előfordulási gyakorisága. Nőknél háromszor-ötször gyakoribb, mint férfiaknál.
BECHTEREW-KÓR (SPONDYLITIS ANKYLOPOETICA)
A Bechterew-kór az axiális váz krónikus gyulladásos betegsége, amely változó mértékben a perifériás ízületeket és a nem ízületi struktúrákat is érinti. A Bechterew-kór a spondyloarthropathiák csoportjába tartozó betegség, melynek kialakulásában jelentős szerepet játszik a genetikai hajlam. Főként a gerincet és a medence szakroiliakális (kereszt-csípőcsont) ízületét érinti, és akár gerincfúzióhoz is vezethet. A teljes fúzió a gerinc teljes elmerevedését (ún. bambusznádszerű gerinc) eredményezi. Általában a húszas, harmincas éveikben járóknál kezdődik, és túlnyomóan férfiaknál fordul elő.
A Bechterew-kór etiológiája nem tisztázott, de genetikai és környezeti tényezők együttesen okozzák a klinikai betegség kialakulását.
A rheumatoid arthritisszel összehasonlítva a Bechterew-kór kimenetele általában jónak tekinthető.
OSTEOARTHRITIS
A gyakrabban arthrosis néven ismert osteoarthritis az ízületi betegség (arthritis) leggyakoribb formája, amely világszerte milliókat érint. Az ízületi kopásként is emlegetett osteoarthritis olyankor fordul elő, ha a csontvégeket védő porc az idő múlásával elkopik.
Az osteoarthritis az emberi test bármelyik ízületében kialakulhat, de leggyakrabban a kezet, a nyakat, a derekat, a térdet és a csípőt érinti.
Az osteoarthis fokozatosan súlyosbodik, és nem gyógyítható. Kezelésekkel azonban lelassítható a betegség előrehaladása, csökkenthető a fájdalom és javítható az ízületi funkció.
